Koszta József 163 éve, 1861. március 27-én született első műterme helyén emlékeztek rá
– Szentes legjelesebb festőművésze 163 éve, 1861. március 27-én született a székelyföldi Brassóban, és 75 éve, 1949. július 29. hunyt el Budapesten.
– Nehezen induló, viszontagságos pályája volt. A portréfestéssel megkeresett pénzből „magaképzése végett” megjárta Budapest, Bécs és München festőiskoláit. Képeivel több kiállításon, pályázaton eredményesen szerepelt, de az átütő siker váratott magára. Közben megismerkedett Szeifert Annuskával, aki modellje és hűséges társa lett élete végéig – ismertette a festő életútját Tímár Ferenc a Berekhát 25. szám alatt, mely egykor táblával volt megjelölve, ahol Koszta József első szentesi műterme volt.
– 1911-ben az Alföldet járva Szentesen akadt rá Lakos János Pál festő Berekhát 25. alatti műtermes tanyájára. Kibérelte, és a következő évtől egy évtizeden át ez lett alkotó műhelye. Itt talált rá arra az erőteljes stílusra, amely összetéveszthetetlenné teszi munkáit. Az itt festett képek árából tudta megvenni 1922-ben a Felsőrét 37/A alatti saját tanyáját a Szentestől északra fekvő Várháton, ahol a hazai és nemzetközi sikereit hozó festmények sora született.
– A Berekhát 25. alatti volt Lakos-tanyának az idők folyamán több tulajdonosa volt. A műtermes melléképületet, ahol a Mester tíz éven keresztül alkotott, 1961-ben – Koszta születésének centenáriumán – még lefényképezhette dr. Bakó Károly tanár úr, majd néhány évvel később lebontásra került.
– 1999-ben, Koszta halálának 50. évfordulóján emléktáblával jelölte meg a tanyát a dr. Szabó János József vezette múzeum. Avatóbeszédet dr. Vörös Gabriella mondott, aki akkor a megyei múzeumi szervezet igazgatója volt. Később a tábla lekerült a helyéről – majd a Koszta-tanya emlékhely tavalyi fejlesztése alkalmával, voltaképp véletlenül derült ki, hogy megvan.
2024 tavaszán ez az emléktábla – civil kezdeményezés nyomán, Szentes város támogatásával – a renoválását követően, talapzatra helyezve az egykori Lakos-porta előtti közterületen került felállításra és 2024. március 27-én, Koszta József születésnapján avatták újra megemlékezés keretében.
– Ugye mindig az kell, ami nincs! Koszta a hegyek között megszületve az Alföldet tekintett csodának, az kellett neki, ami ott nincs! Mi alföldiek pedig felmegyünk a hegyekbe és azt éljük meg csodának az ember már csak ilyen – mondta beszédében Szabó Zoltán Ferenc polgármester.
– Koszta József 1861-es születése, majd 1949-es halála között egy gyönyörű szép hosszú időszak telt el, egy nagyon termékeny időszak. Magyarország de a Dél-Alföld leghíresebb festőjeként valóban az a közel négy évtized, amit városunkban és annak környékén töltött el igazából nem adott életében egy kultuszt neki, viszont halála után ez a város a jó emlékében és emlékezetében megőrizte őt.
– 1951-ben születésének kilencvenedik évfordulóján Koszta József nevét vette fel a múzeumunk, majd 1962-ben ez a város utcát nevezett el róla. A Koszta József utcától csak néhány méterre 1969-ben a Zrínyi utca 2. alatt, ahol a festő az utolsó éveit élte ebben a városban, egy táblát avatott föl. Koszta Józsefről még szocialista brigádot is elneveztek a Kontakta szerszámműhelyében, de ennél talán sokkal maradandóbbat alkotott újra a város és 1992-ben a volt Hámán Kató lakótelet a mostani kertvárosi iskola Koszta József nevét vette föl.
– Ez a város sok-sok tehetséget adott a magyarságnak, sok-sok tehetséget nevelt fel az országnak és sok-sok embert befogadod be, akik valóban Szentes város hírnevét öregbítették évtizedes alkotói munkájukkal – mondta Szabó Zoltán Ferenc polgármester.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
