Tisztelt Lakosság!
Mi legyen a szentesi könyvtár neve? Megtartsa a jelenlegi nevét vagy felvegye az alábbi nevek egyikét? Erre a kérdésre keressük a választ.
A döntéshozók – mielőtt napirendre tűznék ezt a kérdést – szeretnék megismerni Szentes lakosságának, a könyvtárt használóknak a véleményét.
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez beérkezett egy kérelem, melyben a beterjesztők indítványozták a könyvtár elnevezését. Azóta az önkormányzati képviselőktől, hivatalban és intézményekben dolgozóktól is érkezett javaslat. Ezeket tartalmazza az alábbi felsorolás, amely közül választani lehet. Természetesen a könyvtár jelenlegi elnevezése, a Szentes Városi Könyvtár is szerepel a felsorolásban.
Kérjük, hogy szavazatával nyilvánítson véleményt! A nevek melletti linken megismerhető a javasolt személy rövid életútja.
Szavazni 2022. június 10-ig lehet ezen a LINK-en.
Dr. Nyíri Antal Városi Könyvtár
Dr. Nyíri Antal (1907–2000) Nyelvész, nyelvtörténész egyetemi professzor. Szentesen született. A Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden, Münchenben és Bécsben folytatta. A Szegedi Tudományegyetemen tanított. Tanulmányaival országosan ismertté tette nevét. Számos tudományos testület mellett a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt. Szülővárosával szoros kapcsolatot ápolt. Oktatói tevékenysége során minden alkalmat megragadott Szentes népnyelvének bemutatására. Erről több tanulmányában is megemlékezett.
„A szép, változatos magyar nyelv és a szentesi nyelvjárás ma is köt a városhoz. Szülőhelyemen ma is gyakran megfordulok, mindig hazajövök. Szentesi nagyszüleim körében éltem, ők nagyon szépen beszéltek magyarul. Ebből a gazdag nyelvi örökségből táplálkoztam, és lépéselőnyben voltam egyetemista társaimmal szemben. A szentesi nyelviség fogott meg és élesztette fel bennem hivatásomat, ez alapozta meg nyelvtudományi munkámat. Előadásaim során minden alkalmat megragadok Szentes és a magyar irodalmi nyelv összekapcsolására. Forrásként sok szentesi példát használok” – vallotta a 75 éves tudós.
A kihaló szentesi vízi élet néprajzi és népnyelvi maradványai című munkáját a néprajz szakos hallgatók évtizedeken át tankönyvként használtak. Munkásságával öregbítette a város hírnevét. Élete során több kitüntetést vehetett át, többek között megkapta a Munka Érdemrend Arany fokozatát (1977) és Szentes város Díszpolgára címet is (1997).
Életútját és pályáját számos szentesi helytörténész mellett kiváló magyar nyelvészek is méltatták. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem és a József Attila Tudomány Egyetem külön kötetben emlékezett meg személyéről. Emlékét weboldal őrzi.
Életútját és pályáját számos szentesi helytörténész mellett kiváló magyar nyelvészek is méltatták. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem és a József Attila Tudomány Egyetem külön kötetben emlékezett meg személyéről. Emlékét weboldal őrzi.
- Nyíri Antal kilencvenéves. JATE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 1997.
- Nyíri Antal. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 37.) ELTE Fonetikai Tanszék, 1999.
- Nyíri Antal emlékére 1907-2000 http://www.szentesinfo.hu/nyiri_antal/
Majtényiné Túri Katalin
Majtényiné Túri Katalin (Miskolc, 1953. február 1. – Szentes, 1999. december 28.) népművelő, informatikus-könyvtáros. 1982 és 1993 között Szentesen a Városi Könyvtár igazgatója, majd 1993-tól haláláig a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. Közben 1994-től Szegeden főiskolai óraadó tanár, és 1995-96 között a Szentesi Élet városi hetilap felelős szerkesztője. Már szentesi gyermekkönyvtárosként kitűnt szervezőkészségével. Az árpádhalmi nyári olvasótáborai országos hírűek voltak. Ifjú igazgatóként 1984-ben ő szervezte meg a felnőtt könyvtár átköltözését a József Attila utca 1. szám alól az egykori Szentesi Takarékpénztár Kossuth téri épületébe. Ez egyúttal a helyben maradó Gyermekkönyvtár önálló létezésének kezdetét is jelentette.
Megerősítette az együttműködést a megyei fenntartású társ-közintézményekkel – a Szentesi Fióklevéltárral és a Koszta József Múzeummal – melynek számos közös rendezvény, és helyi kiadvány lett a gyümölcse.
Sok újszerű kezdeményezés elindítója volt. Az általa vezetett “vállalkozó könyvtárnak” könyvesboltja volt a Művelt Nép Könyvkiadó égisze alatt, antikváriumot működtetett, könyveket, kiadványokat jelentetett meg – köztük az országos visszhangot kiváltó Szentesi ki kicsoda?kortárs lexikont – és közkereseti társaságként különféle szellemi “bérmunkák” elvégzésére vállalkozott.
Az intézmény munkatársaival intenzív kulturális- és közéleti rendezvényszervező munkát végzett. Ekkor váltak rendszeressé Dorogi Zsigmond irodalmi műsorai, emellett a későbbi rendszerváltó személyiségek közül – Csurka Istvántól Bíró Zoltánig – sokan tartottak a könyvtárban emlékezetes fórumokat.
Hódmezővásárhelyre visszakerülve mint igazgatóhelyettes és frissen végzett informatikus könyvtáros nagy hangsúlyt fektetett a számítógépek könyvtári alkalmazására. Kezdeményezte az integrált könyvtári rendszer bevezetését, és a kiépülő városi üvegszálas informatikai hálózatra alapozva a könyvtár információs központ jellegének megerősítését. Munkatársaival elkezdték feldolgozni az önkormányzati jegyzőkönyveket, és más közérdekű dokumentumokat.
Pályázati és alapítványi forrásokat szerzett az intézménye számos projektjéhez. Itt is megszervezte a diákok nyári olvasótáborait, távoktatási tervezetet készített és kiadta több helyi alkotó munkáját. Szerzőként és szerkesztőként is jegyezte a Vásárhelyi Almanach című életrajzi- és városismertető kötetet. Eközben hét hónapig felelős szerkesztője volt a Szentesi Élet városi hetilapnak.
Főiskolai óraadó tanárként, könyvtári szakmai lapokban megjelent cikkek szerzőjeként, szakdolgozatok konzulenseként részt vállalt a szakemberképzés színvonalának emelésében. Korai távozása nagy veszteség volt nem csak a családjának, hanem a könyvtáros szakmának is.
Harruckern János Könyvtár
Harruckern János György báró (németül Johann Georg Freiherr von Harruckern) (Schenkenfelden, 1664. március 25. – Bécs, 1742. április 28.) osztrák származású (Felső-Ausztria) (Oberösterreich) magyar nagybirtokos.Apja, Harruckern György (1632–1692) takácsmester volt, édesanyja pedig Schlöger Erzsébet. Iskoláit Steyrben és Linzben végezte. Először 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél vállalt hivatalt, mint számtiszt (Kommissar). Hamarosan (1695) a főhadbiztossághoz került, ahol a hadsereg élelmezési biztosa lett (Versorgungsobmann). A hadseregnél végrehajtott élelmezési reformja jelentős megtakarításokat eredményezett az udvarnak, mely elismeréséül III. Károly magyar királytól 1710-ben előbb udvari kamarai tanácsosi tisztséget (Hofkammerrat), majd később lovagi (1718, Reichsritter) és bárói címet (1729, Baron) kapott. Ezzel járt a kincstárra visszaáramlott, gazdátlanná vált javak juttatása is Békés vármegye, Csongrád vármegye és Zaránd vármegye területén. Többek között az ő tulajdonába került a gyulai vár is. 1729-től haláláig (1742) főispán (Obergespann) volt Békés vármegyében.
Szervezői tehetségének, pénzügyi és gazdaságpolitikai ismereteinek segítségével látott tervei megvalósításához: új falvakat létesített, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Első és legfontosabb alkotása a betelepítések keresztülvitele volt. A Nógrád, Gömör, Hont, Zólyom és Pest vármegyéből telepített szlovák jobbágyokat, valamint a Németországból érkező telepeseket jelentős kedvezményekben részesítette: az egyházi tizedet megvette és örökre nekik ajándékozta, a földesúri járadékot időre szóló szerződésben állapította meg. Humánus bánásmódjának hamar híre terjedt, így a betelepülők seregestül igyekeztek uradalmaiba. A földeket művelés alá vette, szőlőskerteket létesített, beindította az állattenyésztést. Szentesen 1906 és 1942 között a mai Ady Endre utca viselte a nevét.
A javaslatot tevő indoklása: A Harruckern nagybirtokos család alatt nagymérvű fejlődésnek indult városunk. János, és fia Ferenc-ről történő elnevezés méltó lehet arra való utalással, hogy a szellemi művelődés, amely kisiskolás korban elkezdődik, az egyénből indulva későbbiekben gazdasági és akár urbanizációs fejlődést is eredményezhet egy település életében. Az apa idejében vált Szentes a császárság élelmezési központjává, tehát az ezzel járó hatások kereskedelmi lendülést adtak Szentesnek. Fia pedig még további fejlődést biztosított a városnak.
Harruckern Ferenc Könyvtár
Báró Harruckern Ferenc Domonkos (németül: Freiherr Franz Dominik von Harruckern) (Wels, 1696. – Bécs, 1775. november 14.) osztrák származású magyar nagybirtokos főnemes, Békés vármegye főispánja. Báró Harruckern János György és Vorstern Anna Mária gyermekeként született a Felső-Ausztriai Wels-ben. 1729-ben a császári udvari kamara tanácsosa lett, 1730-tól pedig édesapja, az akkori békési főispán jobbkeze lett Gyulán. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot Békés vármegye vezető tisztviselőivel és rendszeresen látogatta a közgyűléseket is. Többször édesapja helyett kényszerült intézkedni. Ilyen alkalom volt az 1736-os tisztújítás, egy 1735-ben kitört lázadás és az 1738 augusztusában Csabán kitört pestis ügye is. Amikor édesapja meghalt 1742-ben arra Harruckern már jártas volt a vármegyei ügyekben, így amikor Mária Terézia apja helyett főispánná tette meg, nem hozott gyakorlati változást hivatali életébe. Főispánsága kezdetén a vármegye háborús készülődésben égett, hiszen már javában zajlott az örökösödési háború. Ennek ellenére mégis sikerült reformokat bevezetnie a vármegye közigazgatásában. 1744-ben az ő javaslatára jött létre az alszolgabírói tisztség, 1748-ban pedig két járási szolgabíróságot is alapítottak. Ezek mellett talán a legfontosabb intézkedése mégis a vármegyei-uradalmi pénztárnokság különválasztása volt 1762-ben. Az 1767-es vármegyei tisztviselő-választáskor tett fáradozásait a vármegye 100 körmöci arannyal akarta jutalmazni, ám ezt Harruckern és felesége is visszautasította, így az összeget a szolgálószemélyzet között osztották szét. Ezek mellett a vármegyei tisztikar szociális helyzetét is fontosnak tartotta. Amikor 1744-ben figyelmeztetésben részesítette őket, egyúttal földet is biztosított számukra, ahol teljesen szabadon gazdálkodhattak, továbbá lehetővé tettei vármegyei lakások építését is.
A javaslatot tevő indoklása: A Harruckern nagybirtokos család alatt nagymérvű fejlődésnek indult városunk. János, és fia Ferenc-ről történő elnevezés méltó lehet arra való utalással, hogy a szellemi művelődés, amely kisiskolás korban elkezdődik, az egyénből indulva későbbiekben gazdasági és akár urbanizációs fejlődést is eredményezhet egy település életében. Az apa idejében vált Szentes a császárság élelmezési központjává, tehát az ezzel járó hatások kereskedelmi lendülést adtak Szentesnek. Fia pedig még további fejlődést biztosított a városnak.
Bácskai Mihály Könyvtár
Bácskai Mihály (Csikéria, 1929. augusztus 10. – Szentes, 2011. június 21.) magyar-történelem szakos középiskolai tanár, drámapedagógus, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának elindítója, az intézménynek 16 évig igazgatója. Élete során számos díjat, kitüntetést vehetett át, melyek közül kiemelkedik a Radnóti-díj, az Apáczai Csere János-díj, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói-díj, valamint a Szentes Város Díszpolgára cím.
1953-ban helyezték Szentesre, a Horváth Mihály Gimnáziumba, ahol szaktárgyai tanítása mellett azonnal hozzá látott a Diákszínpad megszervezéséhez. A rendezésében bemutatott színdarabok első sikerei után más városok is meghívták társulatát vendégjátékra. Idővel az egész ország megismerte a szentesi Diákszínpad színjátszóit és vezetőjét, Bácskai Mihályt. Újszerű előadásmódjukkal „iskolát teremtettek”, melyet „szentesi játékstílusként” kezdtek emlegetni. Szaktárgyainak tanítása és a Diákszínpad mellett 1954-től felnőtt színjátszó csoportot is szervezett, ahová a helyi értelmiségi réteg játékos kedvű tagjait invitálta. A „társulat” főleg pedagógusokból állt, de jellemző, hogy még a helyi múzeum igazgatója, dr. Csalog József is vállalt szerepet. A csoport komoly művek eljátszásával eljutott a megye több városába, és 1962-ben egy meghívásnak eleget téve, a fővárosi Irodalmi Színpadon is bemutathatta tudását. Közben Bácskai tanár úr feleségével együtt aktív tagja volt a helyi Pedagógus Kórusnak, és részt vett a Galli János zeneiskolai igazgató által vezetett szimfonikus zenekar szervezésében is. 1960-tól mint az irodalmi színpadok megyei szakreferense, majd 1974-től szakfelügyelője járta a megyét, figyelte és tanácsolta a színjátszó körök munkáját, ugyanakkor a magyar nyelv és irodalom tantárgynak is megyei szakfelügyelője volt. A Színjátszók Országos Tanácsának tagjává választották, és ezzel együtt „A” kategóriás hivatásos rendezői besorolást kapott. Diákszínpad és diákszínjátszás c. írását a Tankönyvkiadó 1974-ben jelentette meg. A kötet egy évvel később Nívó-díjat kapott. A könyvet a felsőoktatásban a népművelő és magyar szakos hallgatók is használták, az amatőr színjátszás kézikönyve lett.
Bácskai Mihály igazgatói tevékenysége során a tanári testülettel karöltve igyekezett lépést tartani a kor fejlődésével. Az idegen nyelvek tanítása nagy lendületet vett: francia, angol, orosz nyelvű lektorok segítették a nyelvtanítást, és diákcsere programok keretében számos osztály járt külföldön, tanulta a választott idegen nyelvet eredeti környezetében. Mindezek mellett természettudományos tagozatokat indítottak be, és felépült a gimnázium könyvtára.
Nyugdíjba vonulás nem jelentette közéleti tevékenységének végét. Még néhány évig magyar tanárként vett részt a gimnázium napi munkájában és segítette a francia diákszínpadot. Neki is köszönhető, hogy a hazai frankofon versenyen győztes csapat eljutott a La Roche-sur Yon-ban (Franciaország) megrendezett nemzetközi fesztiválra, és Bécsben is szerepelhettek. Rendszeresen hívták különféle versenyek zsűrijébe, drámaszínjátszók fesztiváljára szakreferensnek, valamint városi rendezvényeken előadóként is találkozhatott vele Szentes lakossága.
A javaslatot tevő indoklása: A Tanár Úr munkássága 1978-tól máig ható. A középfokú dráma tagozatos oktatás beindítása Hazánk kulturális életének ékkövévé vált, továbbá a mai napig művészeti szakemberek utánpótlását biztosítja Országunknak. Kulturális robbanást hozott Bácskai Miska bácsi évtizedeken át tartó önzetlen tevékenysége.
