Február 5-én egy jó és humoros sajtótájékoztató keretében ismerhettük meg mindazokat a kulisszatitkokat, amelyek a Brigádnapló című film forgatása, előtt, alatt és közben történt.
Szentes város ikonikus épületének 19 évét dolgozták fel az alkotók, akiket a város nevében a díszbemutató előtt Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntött, majd adta tovább a szót Mészáros Zoltánnak a film producerének, aki felkarolta Szőke András történetét.
Ezután a szereplők vallottak a forgatás kulisszatitkairól, így megtudhattuk, hogy ZELEI GÁBOR – Cérna – pincér, aki szerepében egy valódi trubadúr és négy évig szentesi volt, mert itt végzett a HMG drámai tagozatán.
Egy rádióriportban Szőke András a rendező elmondta, hogy valójában mindenki szentesi. Ha mégsem, akkor vagy az anyósa, vagy a sógora szentesi. Ha ez sem igaz, akkor már találkozott vagy látott szentesit. Ő még egy kínai filmfesztiválon is találkozott szentesivel.
A szentesi Hotel Petőfi Komplexum brigádnaplóját egykori dolgozója őrizte meg, majd adta át a városnak további megőrzésre, mint helytörténeti kincs. Maga a napló precízen vezetett kézzel készített rajzokkal és fotókkal illusztrált leírás a komplexum különböző egységeinek tevékenységeiről. Az 1970-1972 között íródott napló szolgált alapul a forgatókönyvhöz.
A 2024. február 5-én bemutatott film brigádnaplója az 1970-1989 közötti időszakot dolgozza fel, ennek az időszaknak az eseményei elevenednek meg, a narrátor (Mészáros Zoltán) segítségével. Betekintés nyújt a vágyakozás, a megfelelés, a teljesítés, a közösséghez tartozás, az öröm és félelem, az álmodozás, a büszkeség és a hit kérdésköreibe. A „Brigádnapló” azért egy fontos üzenet, mert bárhol az országban, akkoriban hasonló kérdések vetődtek fel.
BEDE RÓBERT- Konyak – konyhafőnök a konyha dolgozóinak irányítója, szakmai sarokpontja elmondta, hogy Szőke Andrással a gasztronómia 2006-ban hozta össze őket, és Bandi előtte is főzött már, de azóta jobban főz.
GYÖRGYI ANNA – Édes – cukrász aki hisz a család, a közösség értékeiben. Ragyogásával élteti a csapatot a filmben. Minden forgatás nagyon jó hangulatban telik, de ez a film a kedvencei közé tartozik, amilyen szeretetteljes közegben dolgozhatott.
VIDA PÉTER – Elvisz – pincér és ha nem Elvisznek hívnák, ő lenne a keringő királya, a Strauss. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő valójában mindig szeretett volna Szentesre jönni tanulni a drámai tagozatra, de akkor nem sikerült, de most ezzel a filmmel sikerült városunkba megérkeznie.
SZARVAS JÓZSEF – Bundás – hentes olyan, mint egy házőrző, mindig és minden körülmények között védi a mundér becsületét. -Nem tudom, hogy mit keresek ebben és hogy esett rám a választása Szőke Andrásnak, mert én színész vagyok, ő pedig önazonos ember. (természetesen a sajtótájékoztató közönsége hangos nevetéssel fogadta ezeket a gondolatokat). – Mi lesz a szerepem? (Annyit elárulunk, hogy Szarvas József filmbéli szerepét, az életben gyakorolta is, mert henteskedett.)
GÁSPÁR TIBOR – Deci – pék, aki bölcs, de folyamatos játékosságával oldja a közösség problémáit. Ő a csapat egyik nagy bohóca, aki elárulta, hogy Szőke András felkérése mindig úgy érkezik, hogy legyen már a filmben egy „földim”, mert én is Szentesen születtem, bár régen elkerültem a városból, de mindig úgy érzem, hogy hazajövök, amikor ellátogatok a városba.
A vásznon megelevenedő 107 perces történet nem korhatáros. Az ötletet adó brigádnapló 1970-1972 között íródott. A brigádi életet a munkaversenyek határozták meg. Minden egység jobb akart lenni az összes többinél, de emellett megemlékeztek az esküvőkről, gyermek születésekről és ünnepekről is. Sőt, kifejezetten példaértékű volt a helyi közösségi élet szervezésében tett erőfeszítésük: szezonális ünnepeket tartottak, mint például az Őszi Vendéglátó Napok, adománygyűjtő akciókat szerveztek, pótszilvesztert rendeztek. Mindezt a leglátványosabb mesterfogásokkal, mellyel nem csak egymást akarták legyőzni, de a vendégeket is igyekeztek elkápráztatni és önmagukat is felülmúlni.
További szereplők:
MÉSZÁROS ZOLTÁN – Barkasz – kirendeltségvezető
Az ezer színű osztályfőnök típusa. A „fenti” és a „lenti” világ összekötőkapocsa.
REVICZKY GÁBOR – Kóbi – járási párttitkár
Karaktere olyan, mint egy színházi súgó.
MÉSZÁROS ZOLTÁN – Kis Skoda – mesélő, Barkasz fia
A mesélők „ritmuskirálya”. Neveli, vezeti, húzza Verát. ő olyan, mintha Barkasz másik arca lenne. Amit Barkasz nem tehetett meg, ő mondja ki.
BÁN-HORVÁTH VERONIKA – Vera – fellépő
Ő a gyermeki ragyogás, a kíváncsiság.
CAN TOGAY – Tokaji – recepciós
Chopin és egy falusi tanító keveréke. Ő egy szellemi mindenes. Recepciós, de titkon költőnek vallja magát.
FÁBRY SÁNDOR – Pipi – túravezető
Ő az „IBUSZ toposz”. Képes egy percben informatív, lexikális és mélyen szatirikus lenni. Ha megszólal, sebesség spirállá válik. Képes egy pillanat alatt öt évet összefoglalni.
RÁKÁSZ BÉLA – Béla – A lemezlovas
BADÁR SÁNDOR – Dzsinn – vasutas
A mindent megoldó varázsló.
SZŐKE ANDRÁS – Blöff – takarító
Csak mások gondolják róla, hogy Blöfföl.
KAUTZKY ARMAND – Burai – grafikus
Bár keveset látjuk, de benne mintha Buddha bölcsessége sűrűsödne össze. Serge Gainsbourg karcossága és Cezanne festőisége jellemzi.
LAJSZ ANDRÁS – Snapsz – mixer
Ő olyan, mint egy épület téglája. Nélküle összedőlne a fal.
CZIRBUS ZOLTÁN – Kenderesi – vezető
Ő a praktikum.
SZÉP BENCE – Csoda Csaba – műsorvezető
Kis Skoda tanítványa.
Az alkotók:
Rendező: Szőke András
Producer: Mészáros Zoltán
Forgatókönyv: Nemes Orsolya, Szőke András
Vágó: Bán-Horváth Attila
Gyártó: Palio Sztár Kft.
Fényképezte: Bán-Horváth Attila
Február 5-én és 6-án teltházas vetítés volt a Tóth József Színház és Vigadóban, amely után a nézők átvehettek egy-egy retro mignont, hogy felelevenítsék a Petőfi cukrászüzemének ízvilágát.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
Forrás
