http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2015/4/80.htm
2015. április 27-én közös megemlékezést tartott a Bartha János Szakképző Iskola és Szentes Város Önkormányzata Őze Lajos születésének 80. évfordulója alkalmából. Őze Lajos eredetileg a Horváth Mihály Gimnázium diákja szeretett volna lenni, de a Mezőgazdasági Gimnáziumba (majd technikumba) nyert felvételt , amely oly kedvessé vált, hogy az eredeti elképzelése szerint (egy év után át akart jelentkezni a HMG-be) nem tette meg. Szerencséjére dr. Sárdi Ilona néhai magyar tanár látta a diákban azt a tehetséget, mely később bontakozott ki. Iskolatársainak sok-sok mókás percet szerezve, igazán különleges tanulója volt az iskolának.
Ezen a délelőttön elsőként egy filmbejátszást láthattak a jelenlévők Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét c. 1976-ban bemutatott magyar filmből, mely Sánta Ferenc azonos című regénye alapján készült.
Az ünnepség folytatásában Monzinger Gabriella és Zsingor Melinda a Horváth Mihály Gimnázium diákjainak műsorát hallhattuk (felk: Majtényi András).
Ezután a színész „óriásra” dr. Demeter Attila alpolgármester emlékezett Juhász Gyula: Testamentom című versének soraival:
Szeretnék néha visszajönni még,
Ha innen majd a föld alá megyek,
Feledni nem könnyű a föld izét,
A csillagot fönn és a felleget.
Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk,
Könnyek vizét és a Tisza vizét,
Költők dalát és esték bánatát:
Szeretnék néha visszajönni még.
Az alpolgármesteri gondolatok után Petri Dorottya (9.a) és Luczó Tímea (11.a) osztályos tanulók előadásában szemelvényeket hallhattunk Valachi Anna: Egy színjátékos élete című könyvből.
Az iskola két tanulója után Udvardi István a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola igazgatója emlékezett Őze Lajosra.
A műsor végén Horváth Ferenc Patrik (HMG) szavalatával zárult az iskola aulájában megtartott megemlékezés.
Végezetül az iskola főbejárata mellett található emléktáblát koszorúzták meg a részvevők, így az iskola nevében Udvardi István igazgató a város nevében dr. Demeter Attila helyezte el az emlékezés koszorúit. Őze Lajos egykori osztálytársai is virágokkal emlékeztek a „színjátékosra”.
