80 éve hunyt el a múzeumalapító…

Csallány Gábor (1871., Tamási – 1945., Budapest) halálának 80. évfordulóján, január 31-én koszorúzással emlékezett meg a szentesi múzeum alapítójáról az önkormányzat, a Koszta József Múzeum és a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör.
A Kálvária temetőben lévő sírjánál Móra József önkormányzati képviselő, környezet-és örökségvédelmi tanácsnok vázolta fel az amatőr régészből lett muzeológus gazdag életútját.
Csallány Gábor a Körös-Maros-Tisza Ármentesítési Társulat távírászaként a földmunkáknál talált leleteket kezdte gyűjteni. Idővel megfogalmazódott benne az igény, hogy az akkori Csongrád vármegye székhelyén olyan történelmi-régészeti egyesületet hozzon létre, amely célul tűzi ki a környék régészeti, történeti leleteinek, tárgyainak szakszerű gyűjtését, megőrzését és bemutatását. Folyamatosan képezte magát, elvégezte a Magyar Nemzeti Múzeum tanfolyamait is, numizmatikai, majd archeológiai tudományokat hallgatott. Jó tollú író volt, tanulmányai jelentek meg szaklapokban. Az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírleletekben gazdag gyűjteményével megalapozta a Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum működését.
Ezen túlmenően a helyi közösségi élet egyik motorja volt, például ő alapította a Szentesi Tornaegyletetet, a Szentesi Sakk Kört. Nevéhez fűződik az első világháború idején végzett karitatív munka. Kórházi gondnokként nagyon sokat tett azért, hogy Szentesen tüdőbetegeket gyógyíthassanak.
35 éven keresztül díjazás nélkül végezte múzeumi munkáját. A második világháború alatt, amikor elrendelték Szentes kiürítését, Budapestre került, a főváros ostromakor tüdőgyulladást kapott, és elhunyt.
Szakmai berkekben ma is sokat mond Csallány Gábor neve, és Szentesen ismert embernek számított, a múzeum révén nagyon sok embert meg tudott szólítani.
A nevét viselő ligeti kiállítóhelyen emlékszobát is kialakított a múzeum, amely látogatható a nagyközönség számára, de a távolba szakadt Csallány-leszármazottak is mindig felkeresik a városba érkezésükkor.
Darók József
Tokácsli Lajos festménye (1991)

Forrás