2013. 03.12-én e lap hasábjain Labádi Lajos azóta elhunyt levéltárigazgatónk egy hét részes cikksorozat utolsó mondatában írta: „Már csak egy hiányérzetünk lehet, amelyre nézve – a kettős évfordulón – kiadhatnánk a felhívást: SZOBROT KISS BÁLINTNAK!” A kettős évforduló Kiss Bálint születésének 240. és a Kossuth téri általános iskola Kiss Bálintról elnevezésének 20. évfordulója volt.
Nem csak Labádi írt cikket Kiss Bálintról, a Szentesi Élet korábbi számaiban meglepően sok írást találunk a szentesi prédikátorról. És nem csak a rendszerváltoztatás utáni időkből.
1972. decemberében Imre Ernő „Kiss Bálint, a reformkor szentesi polihisztora” címmel jegyez egy írást, amelyben némileg meglepő adalékra bukkanhatunk. „Kiss Bálint korának egyik legmegbecsültebb embere volt. Nevét, akik ismerik, Tessedik Sámuelével együtt emlegetik. Egyedül Szentes városa adósa még azzal a megbecsüléssel, amely Kiss Bálintot méltán megilleti. Városunk mai vezetői tisztán látják Kiss Bálint korabeli jelentőségét; a Hazafias Népfront városi Bizottságának Honismereti Bizottsága, már el is kezdte ennek az adósságnak a törlesztését. Bizonyosak lehetünk benne, hogy ezt a szép kezdeményezést siker koronázza s a 200 éves jubileum nyomán Kiss Bálint felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyatéka, túl az egyházi vonatkozásokon, az egész város közkincse lesz.” Nem tudunk arról, hogy milyen következményei lettek a kor egyik legjelentősebb szervezete, a Hazafias Népfront kezdeményezésének, de már a tény maga is mutatja, hogy rendszereken átívelő emlékezete volt a lelkésznek és a szocialista időkben is úgy gondolták, van adósságunk felé.
De ki is volt az a Kiss Bálint, akiről azt állítjuk, hogy Szentes polgárai tartoznak emlékének és munkásságának elismerésével?
54 éven át (1799-1853) volt a szentesi reformátusok vezetője, prédikátora. Kiss Bálint gazdasági reformer,
iskolapolitikus, író, történész, történetíró, néprajzos, krónikás, egyházépítő prédikátor, a református elemi iskola, a református nagytemplom, a református parókia építtetője, hosszú éveken át a Békés-Csanád református egyházmegye esperese, Csongrád-Csanád vármegye táblabírája. És ahogy Imre Ernő írta, kora szellemi életének egyik kiemelkedő és elismert alakja, a Magyar Tudományos Akadémia és a Természettudományi Társaság tagja. Szószólója volt a szentesi népnek az örökváltságért folytatott küzdelemben. Az 1760. évi nagy tűzvész tapasztalatai alapján terjesztette a cserépfedés gondolatát, az elemi iskolában megtaníttatta a gyerekeknek a cserépkészítést. Tankönyveit hosszú évtizedeken keresztül használták a magyar elemi iskolákban. Komoly nyomot hagyott a mezőgazdaságban találmányaival, lelkesen tanította a szentesi népet a modern földművelésre és gyümölcstermesztésre. Munkásságának egyik legalaposabb ismerője, Papp Lajos írta róla: „Olyan sokat tett gyülekezete, városa és a tudomány érdekében, hogy méltán elmondhatjuk: egyike volt a század legnagyobb magyar református papjainak”.
2026-ban lesz a város legjelentősebb műemlék épülete, a Szentes Református Nagytemplom 200 éves. Építtetője pedig Kiss Bálint, városunk egyik legjelesebb polgára. Talán eljött az idő, hogy a hálás utókor szoborral tisztelegjen emlékének e kerek évfordulón.
✍Erdélyi Lajos
Kép: Kiss Bálint lelkipásztor (1772 – 1853) Ifj. Kiss Bálint rajza
