Az Aradi vértanúk emlékezete minden évben mély érzelmeket ébreszt a magyar népben. 1849. október 6-án tizenhárom bátor honvédtiszt életét áldozta a szabadságért, örök példát hagyva maga után a hazaszeretet és önfeláldozás terén. A megemlékezés nem csupán a múlt tragédiáját idézi fel, hanem a nemzet szabadságvágyát, kitartását és az áldozathozatal örök érvényű üzenetét is hordozza.
Az Aradi Vár – népballada alábbi soraival kezdte megemlékezését Szabó Zoltán Ferenc 2024. október 4-én az Aradi vértanúkra való városi megemlékezésen:
„Jaj, de búsan süt az őszi nap sugára,
Az aradi vártömlöcnek ablakára.
Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt,
Ki a tömlöc fenekén a halálra kész.”
-175 éve a magyarság megtanulta, mi az a bosszú. 175 éve a hősökből mártírok lettek. 175 éve ugyancsak megtanultuk, hogy a szabadságunknak nagyon nagy ára van.
– Damjanics utolsó gondolatának első két szava, „legyőztük a halált”.
– Legyőzték, mert fel voltak arra készülve, hogy ez minden pillanatban bekövetkezhet, és be is következett. Küzdöttünk végig, akartuk Magyarország függetlenségét, akartuk Magyarország szabadságát.
– Nagy feladat, mint ahogy a magyarság mindig is nagy feladatot tűzött ki maga elé. De oly sokszor a történelem folyamán a szabadságunk volt a fókuszban, a szabadságunkat, az önállóságunkat szerettük volna biztosítani, és ha kell, a vérünk az életünk árán is.
– Erről szól 1848-49, erről szól Arad, erről szól az elmúlt 175 év is. Tiszteletről, a becsületről a hazáért – mondta a megemlékezésen Szabó Zoltán Ferenc polgármester.
Az aradi vértanúkra történő megemlékezés után átsétáltak a Hősök eredejében található vitéz alsótorjai Vastagh György ezredes szobrához, aki 1944. október 9-én több száz honvéd megmentésével írta be magát a történelembe.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
