Kiss Bálint jobbágysorból indult ifjú a Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd lelkészi képesítést szerzett. Több éves tanulmányútja során végig járta Csehország, Németország és Ausztria tudományos intézeteit. A hívó szóra hazatér, s 54 éven át megbecsült lelkipásztora a szentesi eklézsiának. Ezalatt építtette fel a mai iskola és templom elődjét, illetve a ma is álló parókiát. Az iskolásoknak, nőknek, férfiaknak praktikus jó tankönyveket írt. A mindennapi életben is folyamatosan kutatja a fejlődés lehetőségét. A zsuppal fedett, gyakran utcasornyira leégett házak oltalmára ő honosította meg Szentesen a cserépfedést.
Ő tanította meg a szentesieket a korai zöldségtermesztésre, mely most is nemzetközi hírű. Ő tervezte az első magyarországi vasekét. Érdeklődése a múltra is kiterjedt. Könyvet írt a magyar nép egykori életéről, megírta a szentesi református egyház, majd a békés – bánáti egyházmegye történetét, melynek esperese volt 1836-tól haláláig. Közéleti szolgálatát 1814-től Csongrád vármegye táblabírájaként is végezte.
1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, három év múlva a Magyar Természettudományos Társaság rendes tagjává választotta. Tevékeny része volt abban, hogy Szentes városa 1837-ben a jobbágyságból örökváltság – fizetéssel felszabadult. Eredményekben gazdag életének 81. esztendejében halt meg (1772 Vésztő – 1853 Szentes). Családján kívül Szentes népe, az egyház és társadalom országos közössége gyászolta.
Szentes város méltán büszke híres református lelkipásztorára, Kiss Bálintra. A róla elnevezett iskola pedagógusai, diákok és az egyházközség elöljárói 2024. március 25-én, hétfő délután, a Szeder temetőben lévő családi sírhelynél emlékeztek halálának 171. évfordulójára.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
