Bár a farsang vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (március 5.) tartó időszak, a farsangi szokások és hagyományok többsége farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd idejére esik, amit mókásan farsang farkának neveznek. A hamvazószerdát (március 6.) követő nap pedig a torkos csütörtök nevet kapta, amikor is a böjtöt felfüggesztve bármilyen finomsággal jóllakhattak az emberek, azonban másnaptól húsvét vasárnapig tilos volt a hús, zsíros étel. Ez a 40 nap a megtisztulás ideje volt, mindenféle vigadalmat tiltottak, még esküvői lakodalom sem lehetett! Gondoljunk csak bele, hogy felértékelődött akkor egy farsangi vigadalom szerepe!
Minek az ünnepe a farsang?
A farsang a télbúcsúztatás ünnepe. Világszerte vidám mulatságot, színes karnevált rendeznek ilyenkor, gondoljunk csak a riói vagy a velencei karneválra, annak csodásan díszített jelmezeire. Az ősi hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban a leggyengébb a Nap, a gonosz szellemek életre kelhetnek, és hogy ezt megelőzzék, elűzzék, zajos mulatságokat tartottak. Hazánkban a leghíresebb farsangi esemény a mohácsi busójárás.
Milyen hagyományok voltak régen, melyek mára kivesztek?
Régen farsangkor álesküvőket rendeztek, a pár nélkül maradt lányokat pedig játékosan kicsúfolták (kongózás), mert bűnnek látták, ha valaki nem akar házasodni. Szokás volt még a tyúkverőzés, melynek során a fiúk menyasszonynak, vőlegénynek, vőfélynek, cigányasszonynak, koldusnak öltöztek és a házakat járva táncoltak és verseltek, amiért ételeket kaptak ajándékba.
Milyen hagyományok maradtak meg?
A farsang, mint sötétséget űző örömünnep, a hétköznapokkal szemben a játék, a móka, vidám táncok, evés-ivás és az álarcos bálok ideje. A legjellemzőbb étel a farsangi fánk, a leggyakoribb szokás pedig a jelmezbe bújás.