Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntötte a város nevében Bodnár Jánosné Eszterke nénit az Attila úti otthonában 90. születésnapja
alkalmából. Az 1933-ban született Esztike néni az életéről való mesélést, azzal kezdte, hogy „tudja polgármester úr én háborús gyerek vagyok”.
– Nem volt egyszerű akkor az élet. Féléves koromban elveszítettem édesanyámat, és pár évet jártam iskolába, amikor újra jött a háború. A családi házunkban volt tábori kórház, meg laktak benne orosz katonák is, de én csak arra emlékszem, hogy velem, mint gyerekkel jól bántak.
– Férjhez mentem és lett két gyönyörű gyermekem, akikre nagyon büszke vagyok. Bár az egyiket a sors elszólította mellőlem. Dolgoztam a Zsoldos téglagyárban, de sört is fejtettem a Petőfiben. Nagyon szerettem dolgozni és még mindig dolgoznék, ha bírnám.
– Számomra a legnagyobb megnyugvást az okozza, hogy olyan emberek vannak körülöttem, akik szeretnek, gondoskodnak rólam – mondta könnyes szemeit törülgetve Eszterke néni.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29