Kátai Ferencre emlékeztek 2023. április 4-én azon az időszaki kiállításon, amely Szentes Város Gondozási Központja 2. sz. Idősek Klubjában nyílt.
Kátai Feri bácsi néprajzi gyűjtő írói munkásságán és tárgyain keresztül pillanthatunk be egy olyan letűnt korba, aminek a mai napig lehet üzenete a számunkra. Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy büszkék lehetünk helytörténetükre, amit olyan emberek jegyeztek le és raktak össze, mint Kátai Ferenc.
Édesapjára és a családra Ifj. Kátai Ferenc emlékezett vissza, aki elmondta, hogy édesapja már 12-13 évesen dolgozott. A technikai fejlődés nem hozta lázba édesapját, de figyelemmel követte, hogy amikor ő megszületett, akkor 2 milliárd ember élt, majd amikor a fia, akkor már 4 milliárd. Napjainkban meg már 8 milliárdról szólnak a híradások. Ez a változás viszont jobban aggasztotta, mint más.
Feri bácsi honismereti és népi írói munkásságáról Dömsödiné Teréz, a Mosolygósabb Régióért Egyesület elnöke tartott rövid ismertetőt.
Közreműködött: A Nefelejcs Népdalkör és a Napraforgó Citerazenekar, Ragányi Kende a Kiss Bálint Református Általános Iskola 2. osztályos tanulója citerán.
– – –
Kátai Ferenc Szentesen született 1926. január 14-én. Ács és állványozó, közíró, helytörténeti kutató, néprajzi gyűj1ó. 1932 és 1938. között a Felsőpárti Református Elemi Iskolában végzett. 1954-ben ács és állványozó szakmunkásvizsgát tett. 1977-ben végezte el a Dolgozók Általános Iskolájában a 7-8. osztályt.
Munkahelyei: 1940-1941: Kiss László kereskedőnél (Szentes) kifutó. 1942, 1943 évben a Zsoldos Gőzmalom és Kereskedelmi Rt. téglagyárában dolgozik. 1944-ben Zeteváralján és Takcsányon erődépítő munkás. Az Árpád Erődvonal építésén dolgozik. 1945-ben Szentesen az Ármentesítő Társulatnál kubikos. 1946-tól 1949-ig a Hídépítő Vállalatnál Szentesen és Budapesten segédmunkás. 1949 és 1951 között Budapesten az Építők Szakszervezet munkatársa. 1952-től 1956-ig az Állami Építőipari Vállalat segédmunkása. 1956 – 1957. Rákóczi Ferenc MgTsz. ács. 1957-1962-ig Pankotai Állami Gazdaság: ács. Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat (később Délmagyarországi Építőipari Vállalat) ács. 1978-ban munkahelyi balesetét követően rokkantnyugdíjazták. 1977-1986 Hazafias Népfront Szentes Városi Bizottsága Honismereti Bizottságának tagja. Többszörös Kiváló Dolgozó elismerésben részesült. 1977-ben a HNF, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Munkásmozgalom Történeti Múzeuma Legújabbkori Történeti Pályázatán „Építőmunkás életutak” című dolgozatával megyei második helyezést ért el és országos jutalmazásban Is részesült.
Kutatási területe: építőipar, műemlékek, helytörténet.
1948-tól közíró. Cikkei: Építőmunkás 1973. 1978, 1988: Arcok. Vélemények az utánpótlásról. Újabb vélemények a szakmunkásképzésről. Szabad Föld 1989. IX. 5. Nagyatádi Szabó meg a levélírók. 1990. I. 9. Egy „kulák” fejfájára. Délvilág 1991. IX. 13. Bugyi István professzor emlékére. 1992. IV. 14. Mentsük meg a Rákóczi fákat. 1992. IV. 29. a Petőfi Szálló hat év múlva száz éves. 1992. VI. 30. A Horváth Mihály Gimnázium krónikájához. 1992. VIII. 6. Szentes hajdani szélmalmai. 1992. XI. 19. Szentes nagy csatája. 1993.1.7. A Zsoldos család krónikájához. 1995. I. 30. a szentesi Városi Visszhangban rendszeresen publikál, egészen 2017. január 13-án bekövetkező haláláig. 1972 és 2013 között Szentes város hetilapjában a Szentesi Életben is jelentek meg írásai.
A kiállítást rendezte a Mosolygósabb Régióért Egyesület.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29