Ma ismét szeretnék bemutatni 3 fotóst, akiknek képei megtekinthetők lesznek 2023. február 2- tól a Tokácsli Galériában!
Kuklai Árpád:
„Szentesen születtem, életem nagy részében itt is éltem, szeretem ezt a kisvárost, emlékeim és terveim mind idekötnek, bár életem gyakran elvitt egy időre, Sopronba, aztán Németországba is, de mindig hazataláltam.
Itthon vagyok itt, minden ház, a Liget minden fája és mókusa a barátom.
Csak három éve ért el az a felismerés, hogy az akkori egyedüllétem okán tett sok-sok biciklis kirándulás mind „egy fényképezőgépért kiált” – vettem egy nagy levegőt, és vettem ezt a Nikont, és elkezdtem felfedezni vele a világot. Olyan fákat, virágokat, madarakat fotóztam, amelyeket azelőtt meg sem láttam…
Rengeteg örömöt hoztak ezek az évek, és remélem, hiszem, hoznak az ezutániak is, ameddig – lassan nyolcvan felé közeledve – képes leszek kimozdulni, biciklizni, meglátni és megörökíteni mindazt a szépséget, amit ez a város, és persze a Tisza és a természet elém tár.
Néhány képet szerénytelenül most bemutatok a városnak, képeket, amelyek nekem fontosak lettek, és amelyekről azt gondolom, másoknak is mondanak valamit arról, hogyan látom Szentest, a házakat, utcákat, tereket – amelyeken naponta járunk mindannyian.”
Lantos Imre:
„1965-ben születtem Szentesen. Jelenlegi munkahelyem a Koszta József Múzeum. Érdeklődési köröm többek között a helyi értékek felkutatása, dokumentálása (szobrok, emléktáblák, építészeti emlékek, múzeumok, magángyűjtemények, természeti értékek stb.) Elsősorban Csongrád-Csanád vármegyében, de szívesen megyek érdekességek felkutatására is.
Ezeket az alkotásokat több oldalon is megjelenítem. A köztérkép adatbázisában 103 műlapon 467 fotóm szerepel. A Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület felkérésére pedig fotódokumentációkat készítettem világháborús emlékművekről.
Honismereti tevékenységemet 1998-ban kezdtem a Szentesi TKME tagcsoportban, ebben kiállítások, előadások, országjárótúrák szervezését, idelátogató csoportok vezetését végzem. 2007-től szerkesztem a Koszta József festőművészről, 2013-tól a Barangolás Szentes Kincsei között és 2015-től a Szentesi Időszaki kiállítások című weboldalakat.
• 1998-tól tagja vagyok a Tájak Korok Múzeumok Egyesületnek,
• 2016-tól a Honismereti szövetségnek,
• 2018-tól a Szentesi Fotókörnek.
Rendszeresen részt veszek hazai fotópályázatokon:
Alföldi Fotószalon, Jászkun Fotószalon, Csak tiszta forrásból, Ökumenikus fotópályázat.
Képeimmel eddig 3 egyéni és 20 csoportos kiállításon szerepeltem.”
Maczelkáné Rónyai Juli:
„A fotó mindig jelenidőt örökít meg. A vissza nem térő pillanatot.
Családunkban a fotó, a megörökítés különböző formái mellett, folyamatosan jelenlévő természetesség volt a fotózás. A fiókokban talált, nagyszüleim életét megörökítő fotók, a múltat hozták vissza számomra. Tudtam, az én jelenem is múlt lesz egyszer. Ezekkel a gondolatokkal vettem kölcsön először édesapám „Werra típusú” fényképezőgépét 1970-ben, az első középiskolai osztálykirándulás előtt, melynek fotóit közösen hívtuk elő és nagyítottuk otthon a fürdőszobai laborban.
Az első tudatos fotóim néprajzi kutató munkámhoz kapcsolódtak, s azután már mindenhez, ami körülvett. A gyermekeim fotózása után a közös nyaralások kezdtek bizonyos témákat körvonalazni bennem, amelyek később meghatározóak voltak a megörökítés témái tekintetében. Tematikai rendszert kezdtem kialakítani. Először inkább ösztönösen. Így lettek az azóta visszahozhatatlan témákból komoly gyűjteményeim. Bejártam kerékpárral Szentes közigazgatási területét. Így jöttek létre a tematikus albumok omladozó tanyák, kemencék, útmenti keresztek, tanyai iskolák, kunhalmok, kurcai közművek, a város múzeuma, szobrai, emléktáblái, a város régi házai, temetői, templomai, oromdíszek, Kurca 39 km hosszának végig követése a Köröstől a mindszenti beömlésig, Tisza, alföldi táj témakörökben. Mára az utóbbiak maradtak meg fő vonalként. Az évszakok, napszakok, a fény váltakozásai, annak látványi hatásai a természetre, környezetre, ez nyűgöz le leginkább.
Ezeket a rácsodálkozásaimat szeretném itt most megmutatni. „
