2022.11.04-én a HSZC Szentesi Zsoldos Ferenc Technikum nyüzsgő méhkassá változott. Az évente megrendezett esemény mindenki számára új élményeket kínált.
A programok most is sok új ismeretet, játékos lehetőséget kínáltak arra, hogy kilépve a hétköznapok monotonitásából, mégis a megszokott helyen feltöltsék a résztvevőket, sokféle érzésekkel gazdagítsák az arra nyitottakat.
Sportversenyek, múzeumpedagógiai foglalkozás, rejtvények és rejtélyek megoldása, hegymászói élménybeszámoló, kutyás bemutatók, továbbtanulási támogatás, filmvetítések, kézműves foglalkozások, szakmák bemutatása mellett idén először rendhagyó, online előadásra is sor került.
Az „A” épület 23-as terme megtelt érdeklődő diákokkal és tanárokkal, akik kíváncsiak voltak Fahidi Éva gondolataira.
A 97 esztendős, holokauszt túlélő több mint 50 évvel ezelőtt átélt borzalmak után kezdett el beszélni az általa megélt szörnyűségekről.
3 évvel korábban még személyesen is ellátogatott Szentesre, a Megyeháza dísztermében tartott előadására akkor is sokan voltak kíváncsiak, de az Ombódi Csilla által szervezett eseményen nem tudott minden érdeklődő részt venni.
A Zsoldosban tartott online előadás egy levéllel kezdődött: 2022.10.09.
„Csók Mami! ……hallott-e Fahidi Éváról? Arra gondoltam, jó lenne meghallgatni a szavait, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akik akkoriban felnőttek voltak. Másrészről sokat ad az embereknek a világlátása, sorsa. Én szívesen megszervezem vele a beszélgetést, de csak a Zsoldosba vagyok hajlandó ezt megtenni. Itt már csak az a kérdés van-e rá igény, lehetőség ….”
Almásiné Vecseri Sarolta, iskolánk volt tanulójának felajánlása után azonnal megkezdődtek a szervezési munkák.
Saci tartotta a kapcsolatot Fahidi Évával és az élettársával, míg az iskolában a programok összeállításakor erre kiemelt figyelmet fordított Koósné Káré Tímea szervező, aki az előadáson is részt vett.
A bejelentkezés után szinte az első kérdés az volt, hogy rögzíthetjük-e megoszthatjuk-e ezt a beszélgetést, mert most is sokan voltak, akik egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak jelen lenni. Bár tudtuk, hogy mi lesz a válasz, mégis jó volt hallani „igen”.
Fahidi Éva kérése volt, hogy kérdezzünk, mert szeretné, hogy ebben a rövid időben arra kapjunk választ, ami foglalkoztatja a tanulókat. A válaszokat mindig megkaptuk, sőt annál sokkal többet!
Szavai a szív legmélyére hatoltak, amikor az emlékek kapcsán a fiatalok szerepéről, felelősségéről, a segítség, az elfogadás fontosságáról beszélt.
Csodálattal és döbbenettel hallgattuk, hogy az általa átélt borzalmak ellenére nem a keserűség, a fájdalom, a harag, vagy a bosszú irányítja szavait, cselekedeteit, hanem a szeretet, az elfogadás, a szép, a jó, az értékes dolgok keresése. Könyveiből sokmindent megismerhetünk vele kapcsolatban, de a tényeken kívül, az az érzelmi hatás, ami a jelenlévőket megérintette, ami miatt átélhettük a katarzist, azt csak NEKI köszönhetjük!
Hálás szívvel köszönjük, hogy vállalta, és ha csak rövid időre is, de itt volt velünk.
