Egy küzdelmes, hosszú folyamat vége felé járunk, ősszel már felgördülhet a függöny a Tóth József Színház és Vigadóban. Mindent meg fogunk tenni, hogy mindkét város (Szentes, Békéscsaba) büszkesége lehessen ez a megállapodás – mondta Szabó Zoltán Ferenc polgármester a város és a békéscsabai Jókai Színház közötti együttműködés aláírásán 2021. május 14-én.
A hamarosan elkészülő színház működtetésébe a békéscsabai Jókai Színház is be fog segíteni: a megállapodás értelmében partnerként fognak részt venni a szentesi színházi életben, színházi előadásokkal és más közművelődési programokkal is segítve a Tóth József Színház működését.
A térség országgyűlési képviselője, Farkas Sándor is ebben a projektben az összefogást emelte ki.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a jó békéscsabai példa, illetve az együttműködésben nyújtott szakmai segítség fontosságát emelte ki, majd így fejezte be gondolatmenetét: – Ehhez a Kulturális Államtitkárság semmi mást nem tud hozzátenni, minthogy 100 millió forinttal támogatja az első évet!
Ehhez csatlakozott Seregi Zoltán színházigazgató is, aki hozzátette, büszkeség számukra, hogy a Jókai színház berkein belül zajlik majd a szentesi színházi élet újraindítása.
Így fogalmazott:
– Egy színháztörténeti pillanatot élünk meg ebben a pillanatban, egy színház újra születésének pillanatában. Az épület még nincs teljesen kész, de szeptembertől Magyarországon egy újabb színház nyitja meg kapuit. A világon egyedülálló színházi struktúránk és színházi életünk tovább gazdagodik tovább épül. És ma, amikor a vírust még itt van velünk, ezzel a mai megállapodással adtunk egy pofont neki vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy berúgtuk az első gólt a vírus kapujába, és azon vagyunk, hogy további gólokat rúgjunk a jövőben is. Letettük a voksunkat az élet mellett mert hiszünk abban, hogy ősszel boldog és egészséges emberek töltik meg a színházat korlátozások nélkül és amikor felgördül a függöny az előadás után már lélekben is gyógyultan hagyják el az épületet, ezt a csodálatos épületet.
Mert nekünk ez a feladatunk színházcsinálóknak az emberi lelkeket gondozni, ápolni, gyógyítani. Van két divatos közhely a mai magyar színházi életben – kérdéseket kell feltenni és reflektálni a valóságra. Én másképp gondolom. Nem kérdéseket teszünk fel, hanem válaszokat keresünk és nem reflektálunk a valóságra, hanem teremtünk egy másik, egy színházi valóságot, amiben közösen megmerítkezünk a közönséggel és eljuttatjuk őket a végén egy katarzishoz. Mert katarzis nélkül nincsen színház!
Kérdésekből és reflektálásból nem épül katedrális, és katarzis sem születik.
Katarzis – Hogyan is lehet lefordítani ezt a szót ezt a fogalmat? Szó szerint és emelkedetten: megtisztulás, ugye a görögöktől eredően. A hétköznapok nyelvének úgy gondolom, hogy egyfajta feloldás, a néző feloldódik az életének konfliktusai, problémájáról és talán ezután jobban fogja szeretni a feleségét, jobban odafigyel gyerekeire, örömét leli a munkájában, empátiával megértéssel közeledik másokhoz, tehát életöröm, életszeretet, életigenlés. Ezt kell elérnünk az előadásainkkal. Ez a katarzis hatása ezért olyan alapvetően fontos.
Hankiss Elemér szellemesen úgy fogalmazta meg a színház mibenlétét, hogy a színház éltető illúzió.
Ez bármilyen műfajjal, darabbal, előadással el lehet érni, drámával vígjátékkal, operettel, musical-el, bármivel, a lényeg, az életet kell segíteni, képviselni, szolgálni. Ez a mi feladatunk és nem is kevés
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
Színház|26
