Mogyorósi Gábor őrmester élménybeszámolója a II. Moped Show-ról.
A történet 2019 nyárára nyúlik vissza, amikor is én és két jóbarátom, akik kollégáim is, Csongrádról útnak indultunk öreg „Riga” típusú mopedjeinkkel. A maximum 40 km/h sebességgel „száguldó” vasparipákkal a Tapolca mellett található Csobánc hegyre gurultunk, majd onnan vissza. Az a túra olyan jól sikerült, hogy már közben megfogadtuk, a következő nyáron megismételjük. A kirándulásnak hamar híre ment és többen csatlakozni szerettek volna hozzánk. Tavasszal elkezdtem otthonom udvarában fellelhető összes saját tulajdonú mopedem felkészítését, mivel a csatlakozók többsége nem rendelkezett segédmotorral. Az öreg vasak túrára történő felkészítése nem volt egyszerű, mert a tervezett hosszú út tarkítva „hegymászással”, valamint a motoroson felüli kb. 40 kg extra csomag komoly kihívást jelentet számukra. Miután a túra összes többi része – szállás, étkezés, napi tisztálkodás és programok – is megszervezésre került, augusztusban elindulhatott a II. Moped Show. Ekkor már heten indultunk útnak – szintén barátok és egyben kollégák – a 30 és 50 év közötti mopedekkel. A négy napra tervezett barangolás a motorozás élménye mellett lehetőséget adott Tapolca és környékének felfedezésére is. Ellátogattunk a Szent György hegyhez. Itt a túraútvonal több mint a felét kétkeréken tettük meg, majd gyalogosan folytattuk utunkat a hegytetőig, ahol megcsodáltuk a Bazalt orgonákat. Badacsonylábdihegyen, a honvédségi üdülőben elfogyasztottunk egy finom ebédet, majd csobbantunk a Balatonban is. Este „bográcsoztunk” és közben a szállásadónk díjnyertes borát ízlelgettük Csobánc vára alatt, majd a hegyoldalban felállított sátrainkban hajtottuk fejünket álomra. Következő nap Szigliget várát is meglátogattuk, majd az ebédet követően újra megmártóztunk a Balatonban, ahol labda híján egy spontán iszapdobáló verseny jött létre. Este néhányan még felmentünk Csobánc várába naplementét nézni. Az utolsó napon fájó szívvel hazafelé, vagyis Csongrád felé vettük az irányt. A hosszú órákon át történő kényelmetlen ülésnek köszönhetően elég sűrűn álltunk meg „kávézni”. Mindennek ellenére olyan élményben volt részünk, hogy előreláthatólag a III. Moped Show is megrendezésre kerül 2021-ben remélhetőleg még nagyobb létszámmal és hosszabb időtartamban. Utunk során, valamint megállóhelyeinken sok mosolyt és elismerést kaptunk, messziről integettek, bíztattak minket, fotókat és videókat készítettek a retro csapatról. Találkoztunk olyan személyekkel is, akik emlékeztek ránk az előző évi kirándulásról. Ők régi ismerősként üdvözöltek. Többen nosztalgiáztak visszagondolva fiatalkorukra, mikor még ők is ilyen járműveket használtak és érdekesebbnél érdekesebb motoros történeteket osztottak meg velünk. Egyet kijelenthetek, komoly feltünést keltettünk „sufniszökevény” mopedjeinkkel.
A négy nap nem a célállomásról, hanem az egész megtett útról és az út során szerzett kellemes élményekről szólt.
A kirándulás mottója lehetne egy régi mondás:
„Az ember lelke a ló sebességével tud utazni.”
