90 éve, 1930. április 20-án született Szentesen Zsoldos Péter (1930-1997) zenei szerkesztő, író, a Magyar Rádió főmunkatársa, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb magyar képviselője
A szentes nagyiparát megteremtő Zsoldos család leszármazottja. Zsoldos László (1896-1954) gyárigazgató és Hainrikffy Adrienn (1899-1963) harmadik gyermeke volt, Elek Péterként anyakönyvezték. Ifjú korában Szentesen a családi beceneve nyomán mindenki Duninak hívta, később a zenei és irodalmi közéletben már Péterként ismerték.
Elemi és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. 1948-ban érettségizett a Horváth Mihály Gimnáziumban. Irodalmi élményei hatására tizenöt éves korától tudatosan írónak készült, de emellett zenei tanulmányokat is folytatott – nem kis tehetséggel. „Osztályidegenként” csak sógora, Homoki Nagy István (1914-1979) Kossuth-díjas filmrendező közbenjárására nyert felvételt 1949-ben a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakára. Viski János (1906-1961) tanítványa volt, 1956 tavaszán kapta meg a zenetanári és kóruskarnagyi diplomát, és a Magyar Rádió szerkesztője lett. Közben 1963-tól 1967-ig az ELTE BTK-n tanult, ahol pszichológusi oklevelet szerzett.
A Magyar Rádió Zenei Főosztályán végigjárta a ranglétrát: műsorvezető-riporter (1962–1978), főmunkatárs (1978–1984), majd vezető lektor (1984–1997) volt. Számos népszerű sorozatot indított el, pl.: Lemezek közt válogatva, Találkozás a stúdióban, Könyvről, könyvért. Ezek közül kiemelkedik a „Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben” című műsor, amellyel az ország számos városába – köztük többször Szentesre is – élményszerű közelségbe hozta el a komolyzeni kultúrát.
A tudományos-fantasztikus irodalom – különösen Alekszej Tolsztoj Aelitájája és Huxley Szép új világága – már diákkorában megragadta. 1957 után kezdett a műfajban elmélyedni. Ma ezirányú munkássága alapján a legjelentősebb szerzők között tartják számon hazánkban és nemzetközileg is. 1963-ban jelent meg első sci-fi kötete A Viking visszatér, mely később a főszereplő, Gregor Man sorsát végigkísérő trilógiává terebélyesedett: Távoli tűz (1969), Az utolsó kísértés(1988). A fél évszázada írt történet fordulatai, ötletei a mai olvasó számára is izgalmasak és magukkal ragadóak.
Az előbbiek mellett novellákat és további 4 további sikeres regényt írt: A feladat (1971), Ellenpont (1973), Portré négy ülésben (életrajzi regény Muszorgszkijról, 1979), A holtak nem vetnek árnyékot (1983). A feladat című könyvét 1975-ben megfilmesítették. Élete végéig dolgozott – két műve volt előkészületben: a Kiűzetés és a Végül a sötétség, amelyek a Népszava tudományos fantasztikus könyvek sorozatban jelentek volna meg.
Budapesten hunyt el 1997. szeptember 26-án. 2002-ben védetté nyilvánított nyughelye Budapesten a Farkasréti temető 7/8 parcellájában van – 1. sor, 841. sírhely.
A német Heyne Kiadó az összes könyvét kiadta németül, de bolgárra, svédre, szlovákra és oroszra is fordítottak műveiből – utóbbi nyelvterületen különösen népszerű lett.
Sokoldalú munkásságát már életében elismerték: Eurocon-díj (1972 és 1976), Arany Meteor-díj és Hungarocon-díj (1988), Galaktika-díj (1989). 2001-ben posztumusz neki ítélték zenei népszerűsítő munkájáért a Lajtha László-díjat
1998-ban az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata megalapította a Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait díjazzák. 2016. évtől a Clavis Irodalmi Ügynökség vette át a díj gondozását, amely az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés.
További részletek a Wikipédia szócikkében és a mellékletekben – https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsoldos_P%C3%A9ter
———–
A nap és a hónap más évfordulói Labádi Lajos (1953-2019) munkái nyomán – http://www.szentesinfo.hu/mozaik/netszemle.htm // http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2020/calendar/evfordulonaptar-04.htm#20
