Száz éve végezték ki a kommunisták dr. Kiss Bélát, Szentes egykori főjegyzőjét és alpolgármesterét. A város most sokéves adósságának eleget téve állított emlékének táblát a Városházán, melyet halálának századik évfordulóján avattak fel Szentesen.
Az akkori eseményeket dr. Sztantics Csaba, a helyi önkormányzat jegyzője elevenítette fel.
——————
1919 áprilisában megindult román ellenforradalmi csapatokkal szemben álló Vörös Hadsereg egységei a túlerő nyomására harcolva vonultak vissza a demarkációs vonaltól a Tisza mögé. Április 25-én Münnich Ferencnek, a 6. hadosztály katonai és politikai biztosának rendelete a várost hadműveleti területté nyilvánította.
A proletárdiktatúra szentesi eseményeinek utolsó mozzanata a város anyagi, katonai kiürítése volt, melyet a Molnár István vezette kb. 200 fős különítmény (tagjai között kb. 150 vörösőr és 10-12 Lenin-fiú is volt, valamint a Blandl-féle különítmény kb. 30 tagja) hajtott végre. Április 27-én Molnár utasítására 37, majd április 28-án még 6 vagyonos szentesi túszt szedtek össze és vagoníroztak be, köztük dr. Kiss Béla volt főjegyzőt és dr. Négyesi Imrét, aki a polgármesteri teendőket látta el.
A túszok élete attól függött, hogy a város vezetése végrehajtja-e a különítmény vezetőjének a város kiürítésére vonatkozó rendeleteit. A különítmény fellépése eredményesnek bizonyult, az összegyűjtött és a városból elszállított termény, élelmiszer, bolti áruk, ékszerek, készpénz, jószág stb. értéke mintegy 6-7 millió korona volt. Április 28-án este 10 óráig minden mentett értéket vasúton Kiskunfélegyháza felé útba indítottak. Az elhurcolt javakon kívül a túszokat is magukkal vitték a különítményesek.
1919. április 29., kedd
Reggel óta Kiskunfélegyházán tartózkodott a Tóth Béla mészárossegéd parancsnoksága alatt álló terrorcsapat különvonata. Miután a robogó vonaton kivégezték és a vasútárokba dobták a három hódmezővásárhelyi polgárt, Szentesen ugyanazt cselekedték, mint Makón és Hódmezővásárhelyen. Végigsarcolták a várost és ötvennél több túszt szedtek, köztük dr. Kiss Bélát, Szentes főjegyzőjét.
Kiskunfélegyházán durva ugratások közepette arra kényszerítették a koros Návay Lajost és testi hibás unokaöccsét, Návay Ivánt, hogy csupasz kézzel tisztogassák a híg trágyától szennyes marhavagonokat. Kiss Béla szentesi főjegyzőt ütlegelve vallatták, próbált-e, s ha igen, mi módon ellenforradalmat szervezni. Miközben ez történt, más különítményesek ásót, lapátot kerítve munkára hajtottak egy csapat túszt a foglyok közül: három sírgödröt ásattak velük a vasúti étteremmel szembeni térségen.
A különvonat egyik pullmankocsijában összeült a vésztörvényszék. Egy Molnár István nevezetű vörösőr-parancsnok elnökölt, vádbiztosként Varga János szerepelt, s több csanádi-csongrádi kommunista vezetővel együtt tagja volt a vésztörvényszéknek Tóth Béla terrorista parancsnok is. Maguk elé vezettették a két Návayt és dr. Kiss Béla szentesi főjegyzőt. Návay gyakorlott politikusként, higgadt jelenléttel viselkedett, kérve, hogy Budapesten állhasson törvényszék elé, ahol igazolni tudja kétségtelen ártatlanságát; unokaöccse pedig végképp felette áll minden gyanúnak.
Ezek után a már megásott gödrökhöz vezették és agyonlőtték őket. A kivégzettek elföldelése után a különvonat folytatta útját Budapest felé.
——————–
Az ünnepi műsorban közreműködött: Tomcsik Réka, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola gitár tanszakos növendéke és Besenyői Ákos a Horváth Mihály Gimnázium 10. évfolyamos diákja.
Az emléktáblát felavatta Szirbik Imre polgármester és dr. Sztantics Csaba jegyző.
Az avatáson részt vett Kiss Károlyné és fia, Kiss Károly, akik harmad-leszármazottai Kiss Béla főjegyzőnek.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
Önkormányzati hírek|30
