http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2018/1/120-bugyii.htm
Szentes Város Önkormányzata megemlékezéssel és anekdotás esttel tisztelgett a szentesi kórház névadójáról egykori igazgatójáról 2018. január 3-án. Dr. Bugyi István Szentesen született 1898. január 3. -án. Kossuth-díjas magyar sebész főorvos, címzetes egyetemi tanár, kórházigazgató volt, aki letett országosan is a sebészet alapjait.
A megemlékezés napján az Ady Endre 29. szám alatt található emléktáblát koszorúzták meg. Este viszont már a sztorizgatásé, anekdotázásé (az életrajzi adatok után erről is szó esik a cikkben) volt a főszerep a Szentes Házban.
Barátok, tanítványok, kollégák elevenítették fel a Bugyi professzor úrral kapcsolatos történeteiket, de életpályájának főbb állomásai is szóba kerültek.
Szentesi gimnáziumi tanulmányok után 1920-ban szerzett a budapesti egyetemen orvosi diplomát. 1922-1924-ig a budapesti egyetem sebészeti klinikáján volt gyakornok. 1924-ben Bécsben, 1925-ben Németországban, 1929-ben Franciaországban tett tanulmányutat. 1924-1931-ig a budapesti Új Szent János Kórház sebészeti osztályán adjunktusként működött.
1931-1968-ban a Szentesi Megyei Kórházban sebészfőorvos, s több alkalommal ezen kórházban az igazgató főorvosi teendőket is ellátta (1943-1944, 1947-1955, 1959-1968). 1942-től a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a gyakorló orvos és az orvosi sebészet tárgykörében magántanár. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1965-től a Szegedi Orvostudományi Egyetem c. egyetemi tanára volt. Kiváló sebész, szervező és tanár volt. Hivatásszeretetéről, igazságérzetéről, munkahelyi közösségteremtő képességeiről legendák keringtek mind munkatársai, mind betegei körében. Sebész nemzedékek nőttek fel mellette, köztük Zsoldos Ferenc (Szentes, 1920. augusztus 2. – Szentes, 2002. január), Badó Zoltán (Szolnok, 1935. november 9. – Szeged, 1997. július 21.).
2004-ben a Szentesi Városi Kórház tiszteletből felvette a Dr. Bugyi István Kórház nevet. Mint igazgató főorvos rendkívül szakszerűen, a kor színvonalán működtette a kórházat, a körülmények és az orvos-orvos és az orvos-beteg kapcsolatok és a kórház egész megjelenése civilizált volt. 83 évet élt, Szentesen a Jézus Szíve templomban nyugszik.
Ezeket az információkat sokan tudják, de pl. azt már kevesebben, hogy nagyon babonás ember volt. 13-án nem operált, X óra 13 perckor nem kezdett műtétet. Ha kilépett hazulról vagy a szobájából, nem ment vissza semmiért, mert az szerencsétlenséget jelent.
Történt egyszer, hogy a doktor úr türelmetlenül ácsorgott irodájának a folyosóján. Éppen arra ment Tóth Csaba egykori tanítványa és így kiáltott fel:
– Jó, hogy jössz Csaba. Légy szíves bemenni a szobámba, és hozd ki a fiókom zárjában lévő kulcscsomómat. Különben nem tudok bejutni a lakásomba. Legalább tíz perce várom, hogy valaki megjelenjen a segítségemre, mert tudod, én nem megyek vissza, ha egyszer kijöttem valahonnan.
Nagy rajongója volt a focinak. És amit még kevesen tudnak, hogy volt, hogy egyszerre két tv-n is ment a mérkőzés, mert ha az egyik elromlott, akkor ott volt a másik, hogy egy pillanat se essen ki a meccsnézésből.
Ezek után azt hittük, hogy már semmi újat nem lehet megtudni Bugyi Istvánról, de jött egy újabb anekdota, amely arról szólt, hogy kórház kocsival fent voltak Pesten egy jónak vélt kongresszuson a professzor úr és tanítványai. Kicsit unalmasra sikerült az eszmecsere, és a tanár úr fogta magát és beült a kocsiba a tanítványok követték. Döbbenten vették tudomásul a professzor úr döntését, és Lajosmizsét is elhagyva megkérdezték:
– Tanár úr, kérem, miért hagytuk ott ezt a kongresszust?
– Fiam, 6-kor kezdődik a tévében a Foxi Maxi.
Ez a rajzfilm még idős korában is nagy kedvence volt a Kossuth díjas sebészprofesszornak.
