Szentes és Csongrád városok önkormányzatai és az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred koszorúzással és mécsesgyújtással emlékeztek meg az I. és a II. Világháborúk hősi halottjairól.
A megemlékezés sorozat Szentesen az I. Világháborús Emlékműnél kezdődött, majd innen átsétáltak a közeli Széchenyi liget bejáratánál lévő II. Világháborús Emlékműhöz. Ezután a laktanya előtti téren felállított Lengyel Emlékművet, majd és a Kálvária temetőnél lévő Szovjet Katonai Síremléket koszorúzták meg.
Csongrádon három helyen rendeztek koszorúzást, az I. és II. Világháborús Emlékműveknél illetve a Hősi halottak Emlékhelyeinél.
A laktanyában a búvárbázisnál elhelyezett, Szanyi Tibor, a katonabúvárok „szülőatyjának” emléktábláját is megkoszorúzták az alakulat búvárai.
A koszorúzások után, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Szentesi Szervezete kezdeményezésére újra felszentelték a Kálvária temetőben lévő, 1923- ban állított Első Világháborús Emlékművet. Ezt az emlékművet a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisír gondozásra kiírt pályázati keretéből újították fel a közelmúltban. Az ünnepélyes újraszentelésen Papp István főhadnagy beszédében felidézte a Nagy Háború hőseit, azokat a szentesieket, akik a háború áldozataiként ma itt nyugszanak a temetőben. „Száz éve már haláluknak, de az emberiség még mindig borzongva idézi fel a 14-18-as eseményeket. Először Nagy Háborúnak hívták, mert minden uralkodó azt ígérte, hogy rövid lesz, de pár hónap alatt mindenki rájött, hogy ez nagyobb kataklizma, mint bármi, amit az emberiség eddig látott”
A szomorú múltidézést követően Szentes város, a helyi társadalmi szervezetek és a műszaki ezred nevében elhelyezték az emlékműnél a megemlékezés koszorúit, ezzel tisztelegve a Nagy Háború hősei előtt.