A Magyar Honvédség toborzó kampányának köszönhetően egyre több fiatal valósítja meg rég dédelgetett gyermekkori álmait, teszi valóssá a gyermekkori játékait a barátokkal és csatlakozik hozzánk. A sok jelentkező közül most két fiatal, elszánt kollégánkat szeretnénk bemutatni a kedves olvasóinknak. Mindketten, már serdülő korukban eldöntötték, hogy egyszer ők is követik édesapjuk, rokonaik és haverjaik rögös útját és a hivatalos katonai eskü letétele után katonává válnak, vállalva a haza szolgálatát.
Balassa Zsolt őrvezető, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, Alacsonyvízi hídépítő század vontatható keretfűrész („Gatter”) kezelője, aki szabadidejében a sportoknak szenteli idejét tavaly tavasszal vonult be alapkiképzésre, Szentendrére. A saját testsúlyos edzések, Crossfit mellett már hatodik éve gyakorolja a Wing Tsun Kung Fu-t, a helyi szentesi sportklubban. Emellett, az alakulatunkhoz köthető Honvéd Rákóczi Sportegyesület, Spartan Race Training Group Szentes csapatának is tagja és már több versenyen bizonyította rátermettségét és kitartását. Bevallása szerint ő azért jelentkezett katonának, mert szeretett volna egy olyan hivatást magának tudni, amit kellő tisztelettel és büszkén végezhet. Stabilitást vár a katonaélettől ahol lesz lehetősége önmagát megvalósítani és tovább fejleszteni a tudását. Ezek az emberi jellemzők segítették egy másik álmának megvalósulásában. Az ezrednél lehetőség nyílott, hogy katonáink támogatott formában „C” kategóriás vezetői engedélyt szerezhetnek és kerülhetnek gépkocsivezetői beosztásba. Zsolt egyből jelentkezett és a századnál elért eredményei által és parancsnokai támogatásával kezdhette meg a tanfolyamot, amit sikeresen teljesített is. Őszintén, csillogó szemmel meséli, hogy az alapkiképzés után, egy kiváló szaktudással rendelkező családias, barátságos, összetartó alegységhez került és a közös határszolgálatok, az ország különböző területein elvégzett szakmunkák (Balatonakarattyai pihenőöböl, stb.) során sikerült sokat tanulni, továbbá igaz barátokat találni.
Vidács István őrvezető, aki szintén ennek a századnak a hídépítő katonája, aki előtt még a forgalmi vizsga áll, de már büszkén ül be az általa már korábban kiválasztott, nagy vas, nagy zöld „szörnyeteg” a KRAZ volánja mögé. Gyerekkorában ő is boldogan játszott katonásdit a haverokkal és ábrándozott az angyalbőrről, a bekövetkezett migrációs helyzet miatt úgy gondolta neki is meg kell tennie mindent a hazája érdekében. Tavaly vonult be az alakulatunk által első ízben tartott alapkiképzésre, és mint esküszöveg előmondó tehette le a szent katonai esküjét. Az elmúlt időszakban ő is rengeteg barátot szerzett és illeszkedett be a század közösségébe. Többször volt alkalma a határ mellett szolgálatot teljesíteni, ahol a kiképzésen megtanítottaknak megfelelően csapatban, összehangoltan, egymásra támaszkodva és segítve tudták átvészelni a kihívásokkal teli időszakot. Ez jelenti számára katonának lenni és katonává válni. Mindig számíthat, az ember a társára lehet ő műszaki, lövész vagy bármilyen fegyvernemhez tartozó személy. Ő is egyből jelentkezett a gépjárművezetői tanfolyamra és tette le sikeresen a vizsgáit. A vezetési vizsga után ő is szeretné büszkén mutatni a nagy „C” betűt a jogosítványában és beülni a magasan levő, a tiszteletet kivívó KRAZ-260 USZM-2 hídépítő berendezés kormánykereke mögött. István, ha teheti, a szabadidejét szintén a sportoknak szenteli, de számára elsődleges a kis családja és amennyi időt csak tud, velük szeret tölteni. Sokszor büszkén gitározhat nekik és hallgathatják a zenéjét.
Mindkét kollégánk a jövőjét szeretné hosszútávon elképzelni a 37-esek büszke családjában és dédelgetett álmaik sorában még szerepel további jogosítványok, képzések (autódaru, autómentő, targonca, stb.) megszerzése. Továbbá, mindketten kicsit megszeppenve vallották be féltett titkuk, hogy egyszer majd őrmesteri paroli kerülhessen fel a zubbonyukra.
