Egy „szimpatikus és tipikus művészfej” kiállítása
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2016/5/kka.htm
Újvidék, 1875 – Szentes, 1945
Kováts Károly életének első felét homály fedi. Csupán annyi tudható, hogy a Bács- Bodrog vármegyei Újvidéken született 1875-ben; szülei: Kováts Móric és Weiman Paulina. Az egyik forrás – visszaemlékezésekre hivatkozva – úgy tudja, hogy a drezdai művésziskolában tanulta a festészetet, más feljegyzések szerint Budapesten és Münchenben képezte magát – tudtuk meg Sipos Anna művészettörténésztől a Kováts Károly festménykiállításának megnyitóján.
A vendégeket Dr. Béres Mária köszöntötte, majd Puskás Anna klarinét játékával adta meg Majtényi András zongora kíséretével az alaphangulatot. A beszűrődő napsütés szinte új hangulatot teremtett egy-egy képnek – vélekedett az egyik festménytulajdonos. Jó így látni a festményeket – mondta.
Igen, sok-sok tulajdonos ült megnyitón, mert összesen közel 100 Kováts Károly alkotás közül 65 kép magántulajdonban van.
Pécsen, Palánkán, majd Szentesen alkotott. 1926-ban gyűjteményes kiállítást rendezett Szentesen műveiből. Tájképeket, életképeket, portrékat festett. Szentesi működését igazolja számos, a város utcáit, tereit, épületeit ábrázoló alkotása.
A felsőpárti városrészben élt, az egykori Honvéd utcában, a 69. szám alatt (a mai Dr. Berényi Imre u. 71-ben). Lakóházánál kezdődött az akkori Nagyvölgy, amit meg is festett, mint libalegelőt. A városunkba érkező középkorú mester az elkövetkező évtizedekben sokat és sokfélét festett: tájképet, csendéletet, életképet, portrét, önarcképet. Az 1920-as évek közepétől egyik legfőbb témája lett maga Szentes. Számos alkotása ábrázolja a két világháború közötti település köztereit, középületeit, utcáit, utcarészleteit, házait, malmait stb. Megfestette a vármegyeházát és a városházát, a református templomot, a Szent Annatemplomot és az evangélikus templomot. Megörökítette a Kiss Bálint utcát, a Mentő utcát, a Haris-sarkot, a Kossuth téri szökőkutat, a Vásárhelyi- és Kispatéi utat, a Munkás-sort, a hékédi szélmalmokat stb. Leginkább e festményei révén vált általánosan ismertté.
Művészetét magabiztos rajztudás és ecsetkezelés jellemzi. A választott témát hitelesen, realisztikusan ábrázolta. Városképei a század első felének alföldi kisvárosi hangulatát idézik, hallani véljük a konflisokat húzó lovak patáinak kopogását a sárga keramit téglaburkolatú főutcán.
Egyéni hangvételű festményei jelentős szeletét képviselik Szentes művészetének, realista ábrázolásai időtállóak, a ma emberének is élményt nyújtanak.
