http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2016/4/mire.htm
Szentes-Csongrád Rotary Club és a Szentesi Művelődési Központ meghívására PÁPAY ZOLTÁN Mérnök, népművelő, publicista, magyar vezető a Nagyváradi Góbé Csárda egyik tulajdonosa, vezetője 2016. április 13-án (szerdán) 18.00 órakor előadást tart „” címmel a Szentesi Megyeháza Konferencia termében (Szentes, Kossuth tér)
„Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.”
Grovet S. Krantz amerikai kutató: „A magyar nyelv ősisége Magyarországon / … / meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”
Giuseppe Mezzofanti nyelvtudós: „Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézeteimet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben…”
Tudtad-e, hogy a British Múzeum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: „Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelenek elsew capitoliuma”? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
„Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Máriasiralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba, hiszen több ezer éve kiforrott és csak minimális változtatásokra van szüksége!”
