Konferencia Szentesen
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2016/3/ifor.htm
Idén lesz húsz esztendeje, hogy megalakult az IFOR magyar műszaki kontingens. A jubileum alkalmából találkozót szerveznek Szentesen, ahol a téma autentikus szakértői visszatekintő és aktuális elemzésekkel, a szervezők pedig színes programokkal várják az érdeklődőket.
A találkozó a Magyar Műszaki Kontingens át- alárendelésének 20. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre az ország egyetlen önálló műszaki alakulatának, a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezrednek a szervezésében Szentesen a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ dísztermében 2016. március 22-én 9 órától.
A meghívott előadók között szerepel dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, dr. Deák János nyugállományú vezérezredes, dr. Ronkovics József nyugállományú vezérőrnagy, valamint a brit hadsereg egykori főtisztje, John Moor-Bick nyugállományú vezérőrnagy is.
A rendezvény programja és előadói:
08.30- 09.00
Beérkezés, regisztráció
09.00- 09.15
Megnyitó
09.15- 09.40
A katonai- politikai helyzet bemutatása
09.40- 10. 05
A részvétel hadtudományi jelentősége
10.05- 10.15
Szünet, büfé
10.15- 11.00
Az IFOR tevékenységének bemutatása és a magyar részvétel elemzése
11.10- 11.35
Az átalárendelés főbb feladatai és a felkészülés főbb elemei
11.35.- 11.45
Elismerések átadása
11.45- 12.00
Menet végrehajtása a laktanyába
12.00-13.00
Ebéd
13.00- 13. 40
Csapatmúzeum látogatása
14.20- 14.30
Rendezvény zárása
További információk:
Az első Magyar Katonai Műszaki Kontingens 1996-ban települt ki Horvátországba, a Bosznia-Hercegovina határához közel lévő Okucaniba. Az alakulat feladata az SFOR erők mozgásának műszaki biztosítása volt a háború pusztította Bosznia-Hercegovina területén.
A kontingens több híd, út, vasútvonal helyreállításában vállalt feladatot, de részt vettek a fontosabb mozgási útvonalak aknamentesítésében is. A kontingens 2004. áprilisában települt vissza hazai területre.
Az ENSZ 1995-ös Daytoni Egyezményében foglalt békekezdeményezés végrehajtására a világszervezet, a NATO tagszervezeteit kérte fel. A NATO kidolgozott egy katonai koncepciót amely, a balkáni válságot külső katonai beavatkozással igyekezett rendezni. Ennek a tervnek a megvalósítására hozták létre az IFOR-t (Békekezdeményező Erő), ami szervezetileg egy gyors reagálású hadtest volt. A hadtest három többnemzetiségű hadosztályból állt. Ennek megfelelően Bosznia-Hercegovinát három megszállási zónára osztották fel, Banja Luka, Tuzla és Mostar központokkal és a három hadosztály ezekben a körzetekben foglalt állást. A béketeremtő misszióba a békepartnerségi szerződésben lévő országok is szerepet vállaltak és csapatokat küldtek a helyzet rendezésére. A NATO Magyarországtól ennek kapcsán műszaki csapatok kiküldését kérte. A feladatnak megfelelően a 1995 decemberében megkezdődött a Magyar Műszaki Kontingens felállítása és kiképzése. A műszaki kontingens december 20.-án alakult meg és 2002. áprilisáig, a megszűnéséig eredményesen teljesítette a feladatát.
A műszaki kontingens 1996-ban a Horvátországban található Okucani melletti táborba települt ki. A kontingens közvetlenül az IFOR főparancsnoksága alá tartozott. A magyar alakulat fő feladata az volt, hogy biztosítsa a szövetséges csapatok mozgását, ezért alapvetően, a közlekedést biztosító utak, vasutak, hidak építését, helyreállítását kellett megoldaniuk. Ez azért volt fontos feladat, mert a szemben álló felek a háború végére az ország közlekedési hálózatát teljesen lerombolták. Az IFOR elnevezést 1997 januárjában váltotta fel az SFOR, ami ekkor már Békestabilizáló Erőket jelentett. A névváltás a magyar katonai szervezet felépítésében és az alapvető tevékenységben sem hozott változást. A műszaki kontingens a műveleti területen eltöltött hat év alatt jelentős műszaki munkát végzett el. Fő területük a lerombolt hidak ideiglenes, vagy fél-állandó rendbetétele volt. De jelentős részt vállaltak az útépítésben, javításban és karbantartásban is. A katonai szállításokban nagy súllyal szerepelt a vasúti hálózat és ennek rendbetételét is megoldották. A vasúti állomásokon rakodó helyeket, rámpákat is ki kellett építeni, hogy a harcjárművek ki-, és bevagonírozását a lehető legrövidebb időn belül elvégezhessék. Rendkívüli módon nehezítette a kontingens munkáját, hogy nagyon sok helyen voltak földi telepítésű aknák. Ezeknek a telepítéséről nem voltak használható dokumentumok, ezért mindenütt ott volt a veszély. Az aknák felszedése a munka és a mozgási területeken fontos feladat volt. Több mint 150 000 négyzetméteres területet kellett lőszermentesíteni azért, hogy a katonák a feladataikat el tudják végezni.
A katonai feladatokon túl több olyan munkát is végeztek, amelyek a lakosság közvetlen érdekeit szolgálta. Ilyen volt Okucani településen a romeltakarításban való segítségnyújtás, a város templomának helyreállítása. Ez utóbbi feladatban való részvétel nagyon megérintette a város lakóit. Nem volt kis munka a templom újjáépítése, a kupolát például magyar katonai helikopter segítségével emelték be. A helikopter Taszáron napokig várakozott, mert a városban azokban a napokban erős szél fújt és egy ilyen beemelési manővert szélben nem lehetett felvállalni. Néhány év múlva a helikoptervezető is kiment egy ünnepségre. Amikor a templom tiszteletese meglátta a civil ruhában lévő pilótát, mindenkit megelőzve ölelte át és hálálkodott a templom újjáépítésében való részvételéért.
A kontingens mérnökei az elsők között csatlakoztak ahhoz a programhoz, amely a világörökség részét képező híres Mostarban lévő híd helyreállítását célozta meg. A magyar mérnökök a helyreállítás első szakaszában részt vettek a rekonstrukciós tervek elkészítésében és speciális eszközöket készítettek a lerombolt híd köveinek kiemeléséhez. A híd végül nemzetközi összefogással – magyar, olasz, török együttműködésben – épült újjá.
Az IFOR Magyar Műszaki Kontingens parancsnoka volt 1995 és 1996 között Dr. Ronkovics József nyá. vezérőrnagy.
