http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2016/2/rei.htm
Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadása február 29-én hétfőn 18 órai kezdettel a Szentes Városi Könyvtárban.
Miért Csontváry? – Szentesi tartózkodását a lexikonok nem jegyzik. Erről 1984-ben szerezhettünk tudomást, amikor megjelent addig kiadatlan életrajzának néhány részlete (lásd.: Csontváry emlékkönyv. Szerk.: Németh Lajos. Bp. 1984. Corvina K. 85. o.) Ebben mindössze egy mondat olvasható, amely szentesi tartózkodására utal, s ez így szól: „Visszatértem Budapestre s onnan Szentesre kerültem, ahol megtudtam azt, hogy Gács alkalmas hely egy gyógytár felállítására, s amikor erről személyesen is meggyőződtem, a jogosítványt 1884. október 15-én meg is szereztem… Szentesi működését Barcsai István szegedi gyógyszerész és Rózsa Gábor mérnök-muzeológus igyekeztek feltárni az 1980-as évek közepén, de dokumentumok hiányában nem sok eredményre jutottak. Ami bizonyos, hogy Csontváry egyik nagybátyja, Kosztka Károly (1814–1887) mérnök, volt 48-as tüzérszázados 1880-tól Szentesen élt családjával. Tivadar feltehetően az ő invitálására jött Szentesre. A Kosztka família baráti kapcsolatot ápolt a Farkas családdal, akik patikatulajdonosok voltak. A gyógyszertár-alapító Farkas Zsigmond (1815–1863) gyógyszerész 1839-ben nyerte oklevelét a Pesti Királyi Egyetemen. Új patikáját a szülői házában kívánta berendezni a Fő utca és az Alsó piac utca kereszteződésében (ma Kossuth L. és József A. u.). Az engedélyt megkapta, így 1856-ban megnyitotta a „Megváltóhoz” címzett gyógyszertárát.
