http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2015/9/piritym.htm
Pirity Mátyás tartalékos repülő hadnagy, Magyarország egyik legsokoldalúbb, egyben leghányatottabb sorsú vadászrepülő és utasszállító pilótája volt. A szentesi születésű pilóta önkéntesként jelentkezett a finn-szovjet téli háborúba, és a Finn Légierők kötelékében szolgált, ahol 22 harci bevetést teljesített.
A szentesi születésű Pirity Mátyás magyar királyi tartalékos repülő hadnagy tiszteletére avatott emléktáblát az önkormányzat szeptember 16-án a Petőfi utca 1. szám alatti ház homlokzatán. Az ünnepségen beszédet mondott a Finn Köztársaság nagykövete és véderőattaséja valamint a Magyar Honvédség légierő haderőnem főnöke. Magyarország egyik legsokoldalúbb, leghányatottabb sorsú vadászrepülő- és utasszállító pilótája 1911. december 28-án született az emléktáblának helyet adó épülettel szemben, a Petőfi Szállóban.
Szirbik Imre köszöntőjében célzott rá, hogy talán nem is oly soká, átköltözhet a tábla a felújított szálló falára. A polgármester szerint a tábla avatása egy újabb adalék Szentes, Európa és a világ történelméhez. Sokak életútja még ma is ismeretlen, de ezek a fehér foltok lassan napvilágra kerülnek a jövőbe mutatóan is. Pirity Mátyás nevét is kevesen ismerik, aki Békássy Vilmos tartalékos repülőtiszttel finn felhívásra jelentkezett önkéntesnek a szovjet-finn háborúba. Szirbik Imre emlékeztetett a lengyel emlékmű avatására. Mint fogalmazott, a katona az egyik oldalon hős, a másik oldalon bűnös, de a halott katona nem ellenség, kijár neki a tisztelet.
Pasi Tuominen, a Finn Köztársaság nagykövete magyarul és finnül méltatta a finn- szovjet téli háború magyar önkéntes pilótáját. Pirity 1939. december 16-án lépett a Finn Légierő szolgálatába, a kiképzést követően a 26. vadászszázad állományába vezényelték és több mint húsz légi csatában vett részt. – A fiatal hadnagy kész volt életét áldozni Finnországért, büszke vagyok rá – hangsúlyozta beszédében a nagykövet. Arvi Tavaila ezredes, a finn nagykövetség véderő attaséja megtisztelőnek nevezte, hogy jelen lehet az ünnepségen és közvetítheti a finn hadsereg háláját. – Harminc éve vagyok hivatásos katona, de nem tudom képes lennék-e megtenni amit Pirity Mátyás – mondta, majd felolvasta a finn légierő parancsnokának üdvözletét.
A honvédelmi minisztérium helyettes államtitkára nevében mondott avató beszédet Sáfár Albert dandártábornok. Az MH légierő haderőnem főnöke többek között beszélt arról, hogy Szentes Városa és a magyar repülés történetének első nagy találkozására 1911-én november 5-én, Felső-Csordajáráson került sor az első merevszárnyú repülőgép felszállásával. Ugyanezen év december megszületett a Pirity család legifjabb sarja, Mátyás, aki a mai napig nagy tiszteletnek örvend Finnországban, hiszen egyike volt azoknak, akik a Szovjetunió elleni harcokban önkéntesként ténylegesen szolgáltak az oldalukon. A hadnagy 1940 február 15. és a háború vége, március 13. között 22 alkalommal szállt fel és megrongált egy szovjet bombázót.
Magyarországra 1940. március 28-án érkezett viszsza. Idehaza is példát mutatott bátorságból, a világháború utolsó szakaszában ő volt Magyarország háborúból való kiválása érdekében – sajnos sikertelenül – tárgyaló delegációt szállító repülőgép pilótája. A háborút követő szovjet hadifogságból hazaérve nemkívánatossá nyilvánították, és külföldre kényszerült. Csak élete utolsó évtizedét tölthette újra Magyarországon. A budapesti finn nagykövetségen 1990. február 17-én rendezett ünnepség keretében Risto Hyvärínnen akkori finn nagykövet a hadi emlékérmet adományozott számára a „Hadra kelt Sereg” szalaggal. Pirity Mátyás 2003. május 17-én hunyt el Budapesten A magyar önkéntesek finnországi szerepvállalását sokáig titkolózás és elhallgatás övezte, a körülbelül 360 magyar katona tettét a kilencvenes évekig kevéssé ismerték.
A finn nemzet több mint félszáz év elteltével is emlékezik azon honfitársainkra, akik készek voltak életüket feláldozni a finn zászló alatt hazájuk szabadságáért. Pirity Mátyás emléktáblát a finn nagykövet, a nagykövetség véderő attaséja és Szirbik Imre avatták fel, majd a nagykövetség, az önkormányzat, katonai és civil szervezetek vezető képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepségen Paulovits Tamás szavalta el az erre az alkalomra írt Az égi lovas című versét.
