Háborúban elesett iparosok emlékét őrző emléktábla újraavatása
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2015/5/hos.htm
Még véget sem értek az első világégés hadi eseményei, amikor az elhunyt katonák emlékének az ápolása már elkezdődött, ami az 1920-as évek elejétől országszerte különböző típusú és formájú emlékművek, emléktáblák alakjában ölthetett testet – mondta Mód László néprajzkutató 2015. május 27-én az Ipartestület székházánál a háborúban elesett iparosok emlékét őrző emléktábla újraavatásakor.
Nagyobb településeken jellemző volt az, hogy a köztereken felállított központi szerepet betöltő emlékművek mellett foglalkozási csoportok, oktatási intézmények vagy éppen a különböző felekezetek is elkészítették emléktáblájukat, amelyeket ünnepélyes keretek között avattak fel, így Szentesi Ipartestület saját halottainak a neveit és foglalkozását 1939-ben vésette fekete márványtáblába, amelyet székházának folyosóján helyeztek el.
Felavatására 1939. május végén a „Hősök napja” alkalmából került sor, amikor a szervezők az ünnepség programjába ezt a mozzanatot is beiktatták. Az Erzsébet téren tartott megemlékezést követően a résztvevők az ipartestület székházához vonultak, ahol Kanász Nagy Sándor, polgármester leplezte le az emléktáblát. A sajtóbeszámolók áttekintését követően próbáltam a háborús emlék nyomába eredni, amelyet feltehetőleg az 1950-es vagy az 1960-as években távolítottak el az épület folyosójáról. Az 1970- es évek első felében már biztosan nem volt a helyén, ahogyan azt a Szentesi Művelődési Központ korábbi munkatársaitól megtudtam – hallhattuk a tábla felkutatását ismertető Mód Lászlótól.
A kutatás eredménnyel zárult, mivel az intézmény jelenlegi dolgozói a Móricz Zsigmond Művelődési Ház padlásán megtalálták sértetlen állapotban. Jelen sorok írójának nem tiszte határozott elképzeléseket megfogalmazni az emléktábla jövőjét illetően, azt azonban le kell szögeznünk, hogy a jelenlegi méltatlan helyzetén változtatni szükséges. Ha a szentesi iparosok az 1930-as évek végén komoly anyagi áldozatok árán megörökítették a háborúban elhunyt társaik tragédiáját, akkor az utókornak kötelessége emlékük ápolása.
